ma íme kitört a tavasz, 20 fok volt baszod, ez olyan már, mint a nyár, perszehogy nincs már tavasz, mint amikor, emlékszem fehérváron csapott meg elsőször a tavasz szag, az a meleg, édes, virágillatos mámorító, hanem most az van, hogy jön jön, aztán hopp nyár, és leég a fejed. na és fogtam magam, és kiültem félmeztelenül egy kávéval az erkélyra, és néztem, ahogy úszik el a dinnyehéj. az még hagyján, hogy a méhecskék legelnek a gyöngyvirágokon, volt itt többek között ma, kétpettyes katica, és egy igazi darázs is kergetőzött velem a szobában, mondtam neki, hogy menjen ki, mert kinn jobb falatok vannak, de ő csak velem akart táncolni, és estére megjöttek a fátyolkák is, ők a titkos kedvenceim. és azt hiszem leégett a vállam. és raktunk fel napraforgós függönyt, és amíg nem kopogtak a szomszédok, fúrtam az ütvefúróval, kemény egy szerkezet, de kell is a vasbetonhoz, kemény lakótelepen lakunk, de most különösen jóban vagyunk mindenkivel, csak a kétkutyás néni problémát kéne megoldani, és jóság lenne. de ez mindez le van szarva, csak azt nem értem, és csak az érdekel, hogyan találnak ide a kis repülő mocskok, fenn vagyunk 20 méter magasan, azok a kis lila izék, a gyöngyvirágok alig lógnak ki, alig látni kintről, ezek meg itt nyomják a nektárt. hallom hogy egyik holnapi, amire megyek koncert, elmarad, mert alkoholmérgezéssel kórházba szállították, másik fellépő aggódik, pedig ő nem szokott,  ingó hajón lesz megint, utálom hajón koncerteket, emlékszem múltkor is, végem volt ott mint botnak, de előtte megdobáltam egyik fellépőt aki klukkluxklán sipkában karlendített, kemény ez a pesti pank, főleg hogy miskolci. lehet hogy el se megyek hanem csak ülök a dunaparton a lépcsőn, de persze nem lógatom bele a lábam, és hallgatom ahogy punkulnak odabenn, bicó odatámasztva korlátnak, persze úgyis benézek és elsősorban ugrálás. aztán lelépek korán mert vidám családi ebéd, de mindig van egy üres szék.

A képen egy igazi rakkendroll erkély látható, Regent erősítőn kelnek ki (remélem) a növények,  alsó sarokban a saláták láthatósak, a szék lábánál a kő na azt nem mondom meg mi, nade fenn jobbról balra: pari és csili, na és a híres gyönygvirág kolónia, aztán az estikék akiket tizedel a palántadőlés. Künn uccán ott van még kedvenc nyárfa es.