Itt Horányban, a strandon pár napja figyeltem fel a vonuló hangyákra, a homokban mennek egészen a vízparton az egyik irányból a másikba, és vissza, olyan száz méteres távon. Nem cipelnek semmit se magukkal, lehet hogy költöznek, de az is lehet hogy éppen új bolyt alapítanak, vagy mézharmatot gyűjtenek. Az út egyik vége egy fűzfánál van, a másik pedig a gát kövei között. A legtöbb fürdőző nem is tud arról, hogy törölközők között, a lábuk előtt, ott ahol a gyerekek játszanak, ott mennek a hangyák. Most már annyian mentek el, hogy kis vájatot vájtak a homokban, és mintha az sem zavarná őket, ha egy nagyobb hajó után jó magasra felcsapnak a hullámok. Saci meg nevet hangosan, amikor  mutatom neki, hogy nézd ott mennek a kishangyák.

A képen hangyák láthatóak, amint vándorolnak a jó horányi homokban . Ha jól látom akkor erdei-vöröshangyák (Formica rufa).

Van még egy darázsfészkünk is, ez már a házunknál, pontosabban a házunkban van, és mivel 10-ért jönne ki az irtó, úgy döntött a családi tanács, hogy inkább igyekszünk békésen egymás mellett élni velük. Az állatkák barátságosak, kapnak a vacsorából, egyszerre nem is jön sok az asztalhoz. Majd csinálok képeket, kiveszek megint egy adag szabadságot, és akkor jut idő ilyenekre is. A hivatali munka olyan, hogy szigorúan be kell járni, de legalább van hova. És elmegyünk a vízművek területére is jó mélyen, sajnos múltkor a motoros ellenőrök elkaptak minket, de kiderült hogy kell, és lehet igényelni fényképes belépőt, egy évre szól, és ezzel be lehet menni az ilyen helyekre. azért védik ennyire mert innen kapja Budapest az ivóvizét. A Sziget vége egészen lenyúlik a Rómaival szembe, ha valaki kimegy a csónakházakhoz, ott pont azt lehet látni.