Raksi

Raksi egy nagyon nagy arc volt, a legtitkosabb dolgait nem írom le, mert azok maradjanak tikok, magammal viszem a sírba, de azt elmesélem, amikor elmesélte, hogy a Szabadság hídon ki akart ugrani a mozgó kocsiból, amikor barátai közölték vele, hogy na, most viszünk az elvonóra. Ezt Komlón mondta el a vaságyon a négyágyas szobában ahol mindketten laktunk, illetve amikor én odakerültem akkor végzett ott és az ő ágyát kaptam meg. Tavasz volt, de én akkor még nem láttam a rigókat, és nem éreztem a tavasz szagát, amitől mostanában már felforr a vérem, és rohannék a mezőn, és sose vissza nem jönnék. Nem, én akkor ott ültem a 46 kilómmal hosszú vállig érő csapzott hajjal, pajor tamás-barkóval, ő meg a mamuszában, hihetetlen ruhákat tudott összeválogatni, hercegi elegáns rakkendroll ingek, és mamusz bazmeg, és nyomta-nyomta a történeteit. Többedik elvonója volt, mivel ő is túl sok máktea-noxyront nyomott, egyszer szüleitől mákdarálót kapott karácsonyra azért ez mond valamit. Sőt több dolgot is. Meg amikor egyszer drámajátékon eljátszotta, hogy apja növesztett kristályait kidobta az ablakon. Valami gyémánt éles esze volt olyan meséket mesélt jellegzetes raccsolós hangján, ahogy az R betűket megnyomta, olyan igazi arisztokratásan, hogy csak hallgatott az ember és figyelte a szempillájára gyémántokat tűző hercegnőről szóló mesét, már nem is tudom miért mesélte, de direkt nekem találta ki, azt hiszem hogy az elvonási tüneteim miatt még eléggé leharcolt voltam, és valamivel akart szórakoztatni, ki tudja mi volt már soha senki nem fogja megtudni. Persze beszélt a teázásokról is, azokról ahogy akkoriban, és persze később is állandóan mindenki beszélt ez volt a téma állandóan, mesélt Bizottság koncertekről, és hogy Kövér volt a beceneve mikor teázott, és egy foga maradt összesen, és amikor Komlóra került rasztahaját a meszelt falon erősítette aztán levágta végül mert kellett. Meg amikor fához kötözték, amikor le akart lépni. És hogy megcsípte egy lódarázs az egyik születésnapi ünnepségen, és tényleg később megnéztem videón és látszik, minden ilyen ünnepséget felvettek, azt se tudom már hol vannak, lehet már nincsenek is meg.  Ilyen volt ő, ünnepségen megbaszta egy lódarázs.

Először a Klapka utcai drogambulancián láttam, amikor még nem ismertem, és még kezdő dzsanki voltam, de ugyanazt éreztem amikor a Gödörben ruhatároztam és odajöttek hozzám hogy biztos te vagy a mángorló, mert látni rajtad, hogy te vagy valaki, hát bazmeg ez kurvára segít nekem baszod a számlák kifizetésénél, gondoltam de nem mondtam, na és elég az hozzá, hogy lejött a Raksi a Hunyással, aki épp fogta az oldalát, mert akkoriban verték meg egy csaj miatt a Hold előtt, jó kis hely volt az is, még 90 valamennyiben jól az elején, a hegedűs gyula utcában az újlipótban. És mondta a Raksi hogy kibaszták a kórházból, és hogy ő leállna, de nem tud mert mindig keresztbetesznek neki és látom hogy hú ez valami régi arc lehet. Ez biztos egy igazi drogos. Ilyen akarok én is lenni. És sikerült bazmeg, kenhetem a hajamra.  

Raksi volt az alapítvány brandje a nagy büszkeség, hogy na, mi őt is meg tudtuk menteni, úgyhogy figyeljetek csak ide, mink vagyunk a legjobb a szakmában, mert persze volt vetélkedés a rehabok között, mert hol ne legyen. Ezért is volt kurva nagy gáz, amikor kiderült, hogy megint tép, A Nagy Raksi, aki a nagy művész, egy intellektuel, a Lipót sztárja, akit soha senki nem tudott kihozni a cuccozásból, de itt Komlón ment. Na arcok, ez a Raksi Pécsen napi 30 depridolon van a drogambulancián na basszátok meg. És bassza meg aki ennyit adott neki.

Képzős csávó volt, jól festett, de elég korán belekeveredett a rákkendrólba, az egyik év fotói válogatás albumban benne is van, nem tudom már melyik év, de elmegyek a baszó ervin könyvtárba és megkeresem, emlékszem a képre, ahogy ott áll és mutatja egyik festményét. Rákerestem a gugliban, és két találat volt róla, az egyik hogy 84-ben kisképzős volt, másik meg egy nekrológ, hogy meghalt 2001. aug 23-án, és hogy a halála legyen intő példa, mert mint Hendrix, ő is álmában hányósan halt meg. Ezt párszor nekem is sikerült majdnem. Azon agyalok, hogy mit csináltam akkoriban és hogy hogyan tudtam meg hogy meghalt, akkoriban mentünk el Erdélybe, arra a furcsa és varázslatos túrára, ahol medvét is majdnem találtunk, de vipera az megvolt bassz, mondta is erdész, aki szerezte házat a Hargitán ahol a Hava Nagilát énekeltem, bele a sötét éjszakába, mert faszom tele volt a buzi népdalokkal, mert persze én is szeretem sőt az én szívem iszonyat piros fehér zöld, de tényleg, iszonyatosan szeretem hogy magyar vagyok, de faszér kell állandóan azt nyomni, és zengettem, de úgy hogy RBB sírt a meghatottságtól. És az erdész, mondta, hogy hogy ha megmar a vipera, ne hívjatok orvost, mert nekik nincs szérumuk, hanem engem, a mobilhívás kimegy Németországba, és onnan kapcsolnak vissza Romániába.

És biztos volt Sziget is, bár az akkor a hónap elején volt, Gödör még nem volt, passz hogy merre voltam. Kellett volna blogot írni, de legalább naplót. De az biztos, hogy ÉN nem akarom, hogy két bejegyzés legyen csak rólam, ha meghalok, bár ki nem szarja le, ha az ember meghal akkor már mindegy, nem?

Ja, és írtunk közösen dalt is, a William szerezte a zenét, meg volt egy nagyon jó verse: „nincs már olyan vízió, amit ne vett volna meg a televízió”. Ez volt az egyik egyetemi dolgozatom mottója is, amit neki ajánlottam. Ő is nagy állatos volt, én tulajdonképp azért voltam ott két évet, mert az állatokkal voltam egész nap kinn az erdőben, de legalább megtanultam jól fütyülni, meg egy csomó növényt felismerek, persze ennek az lett a következménye, hogy 96-98 között állatozhattam amennyi belém fért. Közös kedvencünk volt Guszti a kecske, jött legeltetni s hozta a herflit és az erdőben is nyomta. Aztán hülyült, mert azt mindig tudott, de néha irtózatos komolyra is tudott váltani ,és elmondta, ha valamit szarul csinált valaki, mit hogy kéne tennie. Mert igaziból segítő volt ott Komlón miután vége lett a terápiájának, és tényleg baromi jó meglátásai voltak, de hát valahogy nem bírta a váltásokat, amikor mondták neki, hogy Raksi, most már ki kéne költöznöd, mert ez így nem lesz jó, meg jött a tiltott szerelem, aztán jött a mák bassz, megint a mák. Jó is az, de az kinyír baszod, és sokkal gyorsabban mint a pia, legalább ittál volna te fasz. 

Emlékszem idegbajt kaptam, amikor már végzősként, és ugye még mindig itt lakott és kitalálta, hogy ő most blues harmonikás lesz, lett is a PMD ben Pécsen, vagy Pécsett leszarom, lényeg a lényeg, hogy egyszer, amikor már visszaesett és gondolom elvonás miatt, összeesett a színpadon, és azt hitték többiek ez is a show része, mint Ian Curtis-nél. Na szóval, állt Raksi a szobában, és a tükörrel szembe próbálta a lebegtetést a harmónikán. Vagy a blues kazettáit hallgatta, volt neki sok, és üvöltött annak, aki arra járt, hogy héé, ezt a témát hallgassad meg, és visszatekerte százszor. Meg a Miles Davis, úristen, ott ül a székben Raksi és üvölti nekem, hogy bazmeg ez a trombita, ezt hallgassad, én meg leizzadok, mert én Spions, meg Urh meg Kontroll az oké, de Miles Davissal ki lehetett kergetni a fenébe, azóta már nem lehet, de most már késő, most látom milyen óriás ő.

Meg amikor megvert az irodában, aztán bocsánatot kért, mert ki van idegileg, és sírt. Én is, de nem ott hanem a szobában elbújva. Mert azt hittem barátok, na jó nem, az nekem sosem volt és sosem lesz, de legalább értjük egymást ott mi Komlón, pesti művészek vagyunk gitár, Balaton koncertek, Tilos az á, Fika. Pesti éjszaka érted, ködlovagok vagyunk, nem? Aztán szerelmes lett és mennie kellett mert nincs terápiás-segítő, szerelem, sőt nincs szerelem, csak pornóújság van az ülőke nélküli wc-ben, és hírek jöttek róla hogy megint nyom. Remegett a gyomrom amikor meghallottam mert ha ez vár rám is akkor minek jöttem el ide és miért nem maradtam otthon a feketénél feketébb pesti éjszakában meghalni mint Buki az üttörővasútnál csikorgó télen, emlékszem amikor jött be Kápszi hogy Buki eltűnt és nem sokat ígérően nézett rám, és emlékszem, hogy a drogambulancián amikor bementem és Senior mondta hogy megtalálták az olvadó hóban, a temetésére nem tudtam elmenni mert már Komlón voltam de az beégett az agyamba hogy megyünk fellépésre Komlóval ilyen drogmegelőző bassz, én biztos gitároztam, csajok nagyon bírtak kaptam a leveleket, és ott ülök és nézem a gyászjelentést hogy most van a temetés. Azóta egyre több van ilyen, hogy gyászjelentést nézek és biztos sírtam is, könnyen sírok, érzelmes romantikus pasi vagyok de ügyesen titkolom. És tudjátok mit? Basszátok meg.

És Ott feküdt Raksi a régi ágyán és néztem, ahogy lassan sztondul be, és mondom neki hogy bazmeg Raksi te be vagy állva. Persze tagadta, és zavarban volt. Aztán egyre rosszabb hírek jöttek róla. Aztán már Pesten voltam, mert végetért a terápia, mondta valaki hogy meghalt. Buli volt a pecójában, teáztak, noxyron sok volt nyilván, és reggel nem ébredt fel. Pedig volt minden csaj, lakás, zenekar, siker, én már nem tudom miért is kezdte újra, de mindig is egy szétesett figura maradt, beszélgettünk előtte csajával, még amikor még Raksi úgy ahogy jól volt, ott Komlón a teraszon ahol a kölyökróka libbent át egy csoportterápia alatt, hogy a corel draw azt kéne megtanulnia mert amilyen jól rajzol azzal lenne jó állása. Erre mondta a csaj hogy de hát tudod hogy milyen a Csaba…

Most is sírok, de nem mondom el