Egészen nagyon szét vagyok esve, tegnap este volt egy Flash koncert a Bem moziban (csináltam videót párat, de az örjöngős koncertes filékkel valami gáz van), amit bezárnak jól és ennek ürügyén volt a koncert. Képzelhetitek mi volt ott.

De ma voltam Dagályban is, 1 km mell másnaposan fáradtan, és csak azért 1 mert nem sütött a nap. Persze amint kiléptem a strandról, kisütött. Ezúton üzenem a Napnak, hogy kösz.

Na de, a múltkori depressziós növényes beírás inverzeként, mintegy ellenpontozás gyanánt, most vidámkodás jön. Ennek oka kettős: érnek a termések, és volt egy igazi szupercellás vihar, pont a fejünk felett alakult ki. Villámlik mennydörög, ahogy a költő mondja. Volt minden, szürke felhők, világvégehangulat, szivárvány, szélvihar jégeső, villámok dögivel. Az ember már nem is kivánhatik ennél többet és elégedetten dől hátra karosszékében, hogy hát igen.

Nézzük akkor miből élünk:

A képen a Jagodka látható, és nem lehet nem észrevenni, hogy kettő darab termés érik befele épp. Még nincsenek kész, de minden nap nyomogatom őket, megpuhultak é már. Ilyenkor repes a kertész szíve, mikor látja, hogy fáradságos munkájának, miket a földeken végez, nap mint nap, van értelme.

Ugyancsak érik az egyik noname csili, annyit tudok róla, hogy a csávó aki adta a magot, ő egy keleti fűszeres boltban vette, állítólag valami Thai dolog. Ez egy tipikusan szendvicshez haraphatod cucc, mert csíp ugyan, de nem nagyon. Én csípem nagyon. Háháhá.

Ő is érik, ő egy Koral típusú cseresznyepaprika, nagyon mondjuk nem látni rajt, hogy érik, de ha kedves olvasó megfigyeli a bal oldalán a vöröses foltot, na az az érés. Nagyon szeretem a csp-t, mert gömb alakú, és mert mittomén mér.

Ez a kép bónusz, az egyik Jagodka egy kiadós eső után.

Tehát nagy az öröm a kertemben, jönnek mennek az állatkák is, sikerült megörökítenem egy "fátyolka lárva ledúrja a levéltetvet" akciót is.

BOGARAS KÉPEK JÖNNEK!!! 3DB (AZTÁN A VIHAROSAK)

Megláttam a minap hogy egy fátyolkalárva pihen a tűzbabon, és mivel napi szinten ölöm a korábban említett gigántikusra növő tetveket, egy példányt odalöktem az éhes ragadozó tátongó torka elé. Íme:

A kép alsó részen van a lárva, felül a tetv. Aki jól megnézi a lárva fejét (felül van) észreveheti a csáprágóját is. A lárva nem nagyon zizzent rá a tetvre, de segítettem neki, odaraktam egészen a fejihez, na erre azonnal megragadta és a levegőbe emelte, szegény tetv meg kapálózott.

És ez így ment jódarabig, aztán mire visszanéztem, a fátyolkának hűlt helye se volt, a tetvből meg porhüvely maradt csak. Ezek szerint a lárva kiszívja a tetűből a cuccost. Rákerestem neten a fátyolkalárva táplálkozási szokásaira, Brehmnél meg is lett a válasz. Érdekes, tavaly is lencsevégre kaptam egy hasonló atrakciót, de a két fátyolka lárva nem hasonlít nagyon egymásra, pedig errefele 99%-ban csak aranyszemű fátyolka fordul elő, lehet hogy másik vedlési állapotban voltak? Csupa kínzó kérdés.

Aztán itt van egy kis pók, a tűzbab levelei között él, és tetvekre vadászik. Nem tudom ki ő, de haver.

(Frissítés júni 30-án: elég volt csak felraknom az egyik index topickba, és egy tudósember megmondta, hogy kispókunk nem más, mint Enoplognatha ovata, azaz Vonalas törpepók, aki amúgy a Fekete özvegy rokona. Most, hogy már ezt is tudjuk, örülünk)

Na:

Aztán volt itt egy nagy vihar is, iszonyat fülledt idő volt, távolból hallottam dörgéseket, metneten néztem radart elég sokat ígérő volt. De csak csak nem akart leszakadni az ég, én meg már nagyon ideges voltam, amikor érzed az elektromosságot a levegőben de nem akar jönni a vihar na az nagyon cudar érzés. Aztán elkezdődött a műsor:

Először jöttek furcsa felhők, benne sok fekete amiben jó sok eső van. Én meg integettem nekik, hogy gyertek erre is, ne menjetek el mellettünk! Itt még kinn vannak a parik.

Itt már egészen furcsák voltak a fények, és mint az látható még nem volt szél, hisz a csodás szélkerekek meg se mozdulnak.

Na és akkor hirtelen kitört a szélvihar én meg kapkodtam le a balkonládákat. a fények már nagyon vadak voltak, de a felhők se semmik. Eső még nem volt.

Ezt mindenképp be akartam ide rakni, a tűzbab és a szupercella :) Meglepő módon bab remekül vizsgázott túlélte.

Itt már volt eső, nem is kevés, és mikor máskor, előjött egy szivárvány is.

Eléggé túlvilági volt az ég. Lemenő nap és felhőszakadás elegye.

És ugye jöttek a villámok, én meg kivittem állványt és kezdődött a móka, 87 képet csináltam ebből a beállításból, és 1 villámot sikerült is lekapni. Hosszú záridővel persze, ne gondoljátok hogy kattintgattam állandóan, pedig de. Csak ezek 2-3 másodperces expozíciós idők.

Ennyit mára, jóéjszakát.