Na, most is csak azért tudok írni, mert aludtam 22től 2-ig, az ember friss szülőként olyan dolgokat tapasztal meg, amit  nem is képzelt volna, nincs már az a temérdek idő, mint régen, ha valami személyeset akar az ember akkor teszi amikor a kishercegnő alszik, és nagyon hatékonynak kell lenni, mert sose lehet tudni mikor jön a sziréna. Az alvás meg olyan dolog, hogy én híres voltam arról, hogy nehezen elalvó. Délután, na aztán azt soha, már az oviban is rémtörténeteim voltak, mennyire sose akartam aludni.

Na ma pl az volt, hogy persze hogy akkor van vidéki kutatás, amikor Saci még friss 2 hetes, úgyhogy papa rendszeresen 6 kor kel, és megy kisautóval vidéki városba komoly felnőtteset játszani. Aztán amikor hazaér, kiságy felett bebólint kislányát altatva.  És örül olyanoknak is hogy 10-20 perceket tud bármikor aludni, ilyeneknek amúgy tényleg nagyon. Mama ilyen esetben jóesetben pihen egy kicsit, mert ő is le van kibaszottul terhelve kicsikét és ő még gombázni se mehet el. Hobbik, és egyáltalán bármi teljesen takarékon vannak, növényezés az elvileg megy, de nem igazán van idő baszkolódni, egy csili életét nyomon követni, erkélyen szemlélődni. Jó ha kijutok oda locsolni, már annak is örülök. Dögvirág kinyílt, csilik nőlnek, vadvirág kert amit ültettem egyre harsogóbb. A képek amiket készítettem behatározás céljából azok is egy hetesek.  Kishercegnő nagyon keményen tolja, még semmi sem érdekli a kaján kívül, de nem hülye gyerek ez, igaza van, és basszus megszerzi ami kell neki.

Ma amúgy nagyon kicsit hazafele tudtam gombázni, találat nem volt nagyon, mert órákra nem is tudtam eltűnni az erdőben, mert haza kell érni, de jó volt mert már hiányzott a vadászat, hoztam is haza egy kullancsot. Egyik nap, amikor már nem bírtam magammal, az autópálya parkolónál megálltam, és nekiindultam az egyik titkos gombás helyünkre. A gond az csak az volt, hogy a pálya mellett végig kerítés van, vadvédelmi. De ez embervédelmi is mert több méter magas és nagyon ritkán van rajta kapu. De megtaláltam a megoldást, a vízlevezető árok alatt át lehet bújni és el lehet indulni a folyón át a fák közé.

Ja igen, és az egész dolog álomszerű, két hete született meg Saci, de már amikor először fogtam, akkor is csak néztem ki a fejemből 2-3 napi nem alvás után, hogy akkor ez most a mienk, vagy vissza kell adni valakinek? És azóta is nem hiszem el, hogy ittvan és szuszog, röfög, enni kér és sír, és kis talpa van, és vigyázni kell ahogy felemeled tartani a fejét, és mintha néha mosolyogna is. De sírni na azt tud. És amikor kialszom magam, kicsit, akkor se alszom ki magam teljesen, és nincs idő leülni és elgondolkozni, hogy na apa lettem, itt van a lányom. Mélyvíz. De azért elég csak ránézni, és tényleg nem érdekel, hogy fáradt vagyok, mert tényleg itt nő fel előttem egy új világ, aki  szépen mindenre rá fog csodálkozni. Azért néha tényleg elfáradok és kétségbeesek, hogy mit kéne csinálni, hogy ne sírjon és aludjon már végre el az a büdös kölök. Most édesdeden aluszik, szép nagy haja van, akkora a füle mint a hüvelykujjam, és ha ránézek magamat látom. Alszom én is amíg lehet ;)

A kiskertben tehát ilyenek nőlnek:

A képen egy nagy termetű növényke látható,  a nevét nem tudom, de majd kiderül legkésőbb virágzáskor. Nem lehet nagy fírmány rájönni, mert Lidlben vett tavaszi virág mix volt amiből kikelt. Majd írok egy bővebbet a kisvirágokról, egyszeris. 

Meg akartam még nézni egy részt egy új sorozatból, a Parenthood 3. része, de esélytelen.