A vetés kicsit megakadt, ugyanis bekaptunk egy nagyon durva valamit, vírus lehet ez, de a hétfő este az bizony nagyon kemény volt. Próbálok rá szép szavakat találni, de egyszerre fostam és hánytam az az igazság, és közben úgy éreztem magam, mint aki mindjárt meghal. Nem volt egy felemelő élmény. De úgy néz ki, hogy vége a cudar időnek, az mondjuk, nagyon ködös mit csináltunk hétfő estétől szerdáig, főleg hogy közben Sacit is elláttuk, volt kaja, fürdetés, orrszívó porszívó, mert persze ő is elkapta, hogy ne legyen egyszerű, de hatalmasakat aludtunk, nem ettünk semmit, ilyen félálomban ment el az idő, de úgy hogy közben meséltem is meséket. Azon agyalok, hogy elmegyek egy fizetős laborba, és ha van bennem még vírus tenyésszék már ki, mert érdekel hogy rota volt, vagy mi?

Na de a vetés: elvetettem a wild peru, és a wild bolivian nevű, remélem, hogy vadparadicsomokat, pontos leírásom nincs hozzájuk, majd levél, virág, és termés alapján kutakodom. A zöld tomatillo kikelt ma, ez 6 nap, nagy reményeket fűzök hozzájuk, egyrészt mert egzotikum, másrészt mert, állítólag terem mint szemét, ugyanis lényegében egy vad solanum.

A többi vetés szépen sorban jön, ahogy fogynak ki a kefir és joghurtos dobozok, nincs hely a távfűtési csövek környékén, azért álltam át a kicsi dobozokra, a keléshez ugyanis jó meleg kell.

Leány amúgy hatalmasakat fejlőd, egyre többet álldigál kapaszkodva, és néha elengedett kézzel is, már össze tudja kötni a kutya a képen és mutatja hogy kinn az utcán vannak a kutyusok, többféle alakjában is felismeri az oroszlánt, és ha nagymama kérdezi, hol a szemem, mutatja.